Széchenyi család logo

Újból fontos szerepe lehet a régi magyar történelmi családoknak

2020-11-24

|

Gróf Széchenyi Tímea gondolatai múltról és jelenről, valamint az arisztokrácia mai szerepéről.

Az évezredes magyar történelem eseményeinek alakításában, a nemzet fennmaradásában és a magyar kultúra fejlődésében mindig is kiemelkedő szerepe volt a régi magyar történelmi családoknak. Az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra a „múltat végképp eltörölni” bolseviki felfogás jegyében szabályos boszorkányüldözésbe kezdett a megsemmisítendőnek kikiáltott „osztályellenség”, benne a régi arisztokráciára, illetve a történelmi családok tagjai ellen, akiket mindenüktől megfosztva vagy száműzetésbe kényszerített, vagy pedig földönfutóvá tett. A szervezett üldözés és a kommunista rendszer lejárató hecckampánya ellenére mégis sokan itthon maradtak, felvállalva a megaláztatást és a nyomort, mert ragaszkodtak a hitvallásukhoz, miszerint haza csak egy van.  A 19. századi magyar progresszióban elévülhetetlen érdemeket szerzett Széchenyi-család tagja, Széchenyi Tímea grófnő exkluzívan nyilatkozott az Origónak múltról és jelenről, valamint az arisztokrácia új lehetséges szerepéről.

„Polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”

(Kossuth Lajos gróf Széchenyi Istvánról)

A magyar történelem egyik leghíresebb arisztokrata famíliája, a Széchenyi-család olyan nagy egyéniségeket adott a hazának, mint a Rákóczi-szabadságharcban a „nagyságos fejedelem” és a Habsburg-udvar közötti diplomáciai közvetítésre vállalkozó Széchenyi Pál kalocsai érseket, a magyar kultúráért és közművelődésért oly sokat tett Széchenyi Ferencet, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítóját, vagy éppen a „legnagyobb magyart”, Széchenyi Istvánt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a modern Magyarország megteremtésében. És persze, még hosszan lehetne folytatni a sort.  Mit jelent Ön számára a patinás Széchenyi név viselése, és a híres ősök emlékezete?

Büszkeséget is, de legfőképpen alázatot érzek a származásom és a nevem, illetve a felmenőim emléke iránt. Tisztelettel nézek arra a magyar történelemre, amelynek alakításában az őseim is részt vettek. De négy gyermek anyjaként elsősorban felelősségteljes alázatot jelent számomra a Széchenyi név viselése.

Kik a közvetlen felmenői, és milyen rokoni kapcsolat fűzi a „legnagyobb magyarhoz”, Gróf Széchenyi Istvánhoz?

A szépapám Széchenyi Ferenc gróf, aki I. Ferenc császár udvari főkamarása és – többek között – Somogy vármegye főispánja volt, és aki államférfiként különösen szívén viselte a magyar kultúra ügyét. 1802 novemberében a magyar nemzetnek adományozta páratlan értékű, 15 ezer kötetből, valamint több mint 11 ezer nyomtatványból és csaknem másfél ezer kéziratból álló gyűjteményét, amit később a cenki kastély gyűjteményéből további hatezer rézmetszettel és több mint kilencezer kötettel egészített ki, megteremtve ezzel a róla elnevezett Országos Széchenyi Könyvtár, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi alapjait. Az 1807-es országgyűlés külön törvénycikkben örökítette meg bőkezű adományainak elismerését. Noha magas méltóságot viselt a bécsi udvarban, élesen elítélte Ferenc császár abszolutisztikus törekvéseit, és amikor az uralkodó 1811-ben fel akarta függeszteni a rendi magyar alkotmányt, tiltakozásul lemondott hivataláról. A szépanyám, Ferenc gróf hitvese, Festetich Júlia grófnő volt, és az ő közös gyermekük a „leghíresebb magyar”, Széchenyi István. Én az ő kisebbik bátyjának, Pál grófnak a vérvonalából származom, tehát István az egyik atyai nagybátyám. Széchenyi Istvánnak szívügye volt Magyarország felemelkedése, és amikor nyugat-európai körútjáról hazaérkezett, egész életét e cél megvalósítására szentelte.  Ferenc szépapámat követve, az 1825-ös országgyűlésen tett felajánlása nyomán alapították meg a Magyar Tudományos Akadémiát, és nagyon sokat tett a hazai nemzetgazdaság valamint a közlekedés fejlesztéséért, de a lótenyésztésben illetve a sportélet meghonosításában továbbá az államélet megreformálásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, ezért talán nem véletlen, hogy az utókor a magyar politikatörténet egyik legjelentősebb és legkiemelkedőbb alakjaként tartja számon. 

Az 1945 után kiépülő kommunista rendszer tudatosan a régi magyar történelmi elit megsemmisítésére törekedett. Mi lett a Széchenyi-család sorsa a második világháború után, illetve jelenleg hány Széchenyi él Magyarországon?

1945 után „osztályellenségekké” váltunk, mindenünket elvették, és szabályosan földönfutóvá tették a családot. Voltak, akik elhagyták az országot, de sokan maradtak a kommunista hatalom állandó zaklatásai és szervezett üldözése ellenére is, vállalva a nyomort valamint a folyamatos megaláztatást. Így többek között Gróf Széchenyi Zsigmond, a híres kelet-afrikai felfedező, utazó és író, valamint a nagyapám, vagy az édesapám, Széchenyi Elemér gróf is maradtak. Voltak közülünk, akiknek nem csak a nyomorúságot, de ennél rosszabb dolgokat is el kellett viselniük, Széchenyi Pál Imrét például a kommunista hatalom börtönbe csukta, Széchenyi Mária nagynénémet pedig „malenkij robotra” hurcolták a Szovjetunióba. Nagyapám Somogyban, Lábodon élt, ahonnan egyik napról a másikra kitelepítették, majd később visszaengedték ugyan, de koholt vádak alapján börtönbe csukták. A kommunisták hiába vették el mindenünket, mégsem érték el céljukat, mert senkit sem tudtak megtörni, a családból mindenki megőrizte a tartását, és a humánumba vetett hitét, még a legborzasztóbb körülmények között is. Jelenleg 25 Széchenyi él Magyarországon, a család doayenje pedig Széchenyi Géza gróf, István egyenes ági leszármazottja. 

A jelenlegi sok szempontból útkereső és értékválságban lévő világban különösen fontos szerepe lehet a pozitív példáknak, illetve példaképeknek. Ezt a célt szolgálja többek között az Ön által életre hívott Gróf Széchenyi Alapítvány is. Hogyan jött létre, és melyek az alapítvány legfontosabb céljai?

Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni, hogy a Gróf Széchenyi Alapítvány, mint társadalmi szervezet, elsősorban családi jellegű alapítvány. Ezt azért emelném ki, mert számos, a Széchenyi nevet viselő alapítvány, program, illetve főleg gazdasági tevékenységet végző vállalkozás ismert, amelyekhez semmi köze sincs a családunknak. Emiatt négy éve hivatalos védjeggyé tettük az alapítvány nevét, hogy egyértelművé tegyük, ma is léteznek még a Széchenyiek, és természetesen más történelmi magyar családok. Széchenyinek lenni számunkra küldetésnek számít, mert a család örökségét nemcsak ápolni, hanem folytatni is kell, alapvetően ez motiválta az alapítvány létrehozását. Azt szeretnénk megmutatni, hogy a Széchenyiek ma is itt vannak, és őseink példáját folytatva szeretnénk hozzájárulni a nemzet fejlődéséhez, és felvirágoztatásához. Ezt a célt az alapítvány több projekttel is szeretné előmozdítani. Hagy említsem meg erre példaként az Év Széchenyi Vállalkozási Díja programunkat. A Széchenyiek emberemlékezet óta mindig vállalkoztak, saját szervezésükben. A díj a magyar vállalkozásoknak szól, mérettől és tőkeerőtől függetlenül, azok számára, akik a saját területükön kiemelkedőt alkotnak innovációban, illetve társadalmi felelősségvállalásban. Idén egyébként szeptember 10-ig lehet pályázni a díj elnyerésére. A Széchenyi Vállalkozási Díjjal példaképeket szeretnénk teremteni, mint ahogy az őseink is azok voltak. 

A régi arisztokrácia illetve nemesség olyan évszázados értékek letéteményese és őrzője, amelyekre a mai világban is nagy szükség lenne. Tesz-e valamit az alapítvány ezeknek az értékeknek a feltámasztásáért és ápolásáért? 

Meggyőződésünk, hogy a jelen viszonyai között nem csak nekünk, hanem más történelmi családoknak is fontos küldetése lehet a példamutatásban és a nemzet iránti elkötelezettség erősítésében, mert az a fajta hagyaték, illetve hagyományőrzés, ami az egykori nemesség kezében van, ma is fontos eszköze lehet a nemzeti kötelékek megerősítésének. Szeretnénk, ha ezt a küldetést egyre többen felvállalnák a többi történelmi család tagjai közül is. E törekvésünket szolgálja a magyar családok emléknapja, amelyet minden évben június első szombatján tartunk meg. Célunk, hogy a régi családok ismét jelenjenek meg aktívabban nemzeti szinten is. Fontos, hogy emlékezzünk, és a régi értékekre alapozva építsük a jövőt. Talán ez kívülről nem nagyon látszik, de a történelmi családok legnagyobb része ma is a régi hagyományok szellemében él.  Nagy a felelősségünk, hogy az értékes és építő hagyományokat ne csak megőrizzük, hanem tovább is adjuk az új generációk számára. Jelenleg már háromszáz történelmi magyar családdal van közvetlen kapcsolatunk, az alapítvány e programjának fővédnöke és „motorja” Gudenus János báró.

A történelmi családok komoly szerepet játszottak a múltban a kultúra felvirágoztatásában, valamint Gróf Széchenyi István szavait idézve a „kiművelt emberfők” megteremtésében. Az alapítvány milyen programokkal kívánja folytatni ezt a nemes hagyományt? 

Ezt a célt szolgálja többek között a Stádium Díj programunk. A Kárpát-medence szinte összes magyar ajkú iskoláját megszólítottuk - illetve rajtuk keresztül a diákságot-, arra buzdítva őket, hogy állítsanak tehetséges jelölteket a tudomány, a művészetek illetve a közéleti kérdések területén, hogy támogassuk és elősegítsük tehetségük kibontakozását. E programunk felett Novák Katalin államtitkár asszony, és Gróf Széchenyi Géza vállaltak fővédnökséget. További célunk, hogy alakítsunk ki és kezdjünk el egy jó és hatékony kommunikációt az ifjú generációval, hiszen talán még soha sem volt akkora szükség a fiatalokra, mint napjainkban. Komoly hátrány, hogy eddig nem nagyon sikerült megszólítani a fiatalokat, akik közül sokan ezért más utakon indultak el. Négy gyermekem van, a legidősebb 28, a legfiatalabb 17 éves; leginkább ők „oktatnak”,és hoznak képbe a generációjuk gondolkodásáról illetve problémáiról. Nagyon fontos feladatnak tartom, hogy az ifjú generációt megismertessük a történelmi családok hagyatékával, amelyről alig tudnak valamit, és hogy mi is megismerjük az ifjúság hangját, aminek a Stádium online oldalunkon adunk fórumot.  Szintén kulturális céljainkat szolgálja a Gróf Széchenyi István Történelmi Vándorszínház, amivel az egész Kárpát-medence területén iskolákba, kultúrházakba, és kistelepülési közösségekbe szeretnénk elvinni olyan színműveket, amelyekből a közönség megismerheti a magyar történelmi múlt és a nemzet legértékesebb hagyományait. E  programunkat dr. Fazekas István fogja össze nagy szakértelemmel és elhivatottsággal, az első előadásunkat most szeptember 4-én tartottuk meg a Nógrád-megyei Ipolytarnócon. Minden évben, a nyári iskolai szünet idején szervezzük meg a Széchenyi tábort, elsősorban a rászoruló nagycsaládosok gyermekei számára.  Az a célunk, hogy az egész ország területéről érkező gyerekek között új és tartós barátságok alakuljanak ki, valamint emlékezetes élményeket szerezzenek, amit színes programokkal igyekszünk megteremteni.  Minden táborozáson a Széchenyi-család egyik tagja is részt vesz. Végül, hagy említsem meg a Széchenyi Szabadakadémia programunkat, amelyet az Óbudai Egyetemen minden hónap utolsó szombatján rendezünk meg, izgalmas témákkal, és neves előadók közreműködésével. Azt tartom a legfőbb hivatásunknak, hogy erőnkhöz képest mi is kivegyük részünket a nemzet újbóli felvirágoztatásában, mint ahogy egykor az őseink is tették.

Admin
SZerző
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram