szechenyicsalad.hu

0

was successfully added to your cart.

  • |
  • Széchenyi család
  • Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj
  • Stádium Díj
    • Stádium díj szavazás
  • Sajtó
  • Szabad Akadémia
  • Széchenyi Meetup
  • Hírek
  • Galéria
szechenyicsalad.hu
  • Széchenyi család
  • Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj
  • Stádium Díj
    • Stádium díj szavazás
  • Sajtó
  • Szabad Akadémia
  • Széchenyi Meetup
  • Hírek
  • Galéria

0

was successfully added to your cart.

Széchenyi Tímea: „Ami igazán nemesi, bennünk él…”

Kategória:   Sajtó
Szijjártó Gabriella | Szabad Föld |
Sokan rájuk csodálkoznak: jé, a Széchenyiek még élnek?! A Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnöke szerint azt a tiszteletet szeretnék visszakapni, amit egykor kiérdemelt a dinasztia, és amit elvett tőlük a történelem. Széchenyi Tímeával beszélgettünk a Történelmi Magyar Családok Emléknapja előtt.

–Hol keressük önt a Széchenyi-családfán?

– Gróf Széchenyi István kisebbik bátyjának, Pálnak vagyok a leszármazottja – a Legnagyobb Magyar az üknagybátyám. Dédapám gróf Széchenyi Emil, nagypapám gróf Széchenyi Pál Imre, édesapám gróf Széchenyi Elemér.

– Ön használja a gróf előnevet?

– Nem. Egyébként is még érvényben van egy 1947. évi törvény, amely tiltja a nemesi előnevek, címek használatát. Kezdeményeztük ennek eltörlését, mert az előtag hozzátartozik a nevünkhöz. Nem azért fontos ez, hogy előjogokat kapjon a hazai arisztokrácia, hanem az erkölcsi jóvátétel miatt. A történelem igencsak rányomta a bélyegét a családunk sorsára, a II. világháborút követő politikai rendszerek szinte teljesen eltörölték a magyar főnemességet – megérdemelnénk végre ennyi elégtételt.

– Mi történt a családjával?

– Édesapám kisgyermekként a lábodi kastélyban élt a szüleivel, akik szinte az egész falunak munkát adtak a hatalmas gazdaságban. Aztán az ötvenes évek elején egy napon jött egy teherautó, és a családnak azonnal pakolnia, mennie kellett. Vidékre telepítették őket, Budapestről pedig egyszerűen kitiltották. A kastélyt benzinnel fellocsolták és felgyújtották, dédapám híres könyvtárától a bútorokon át a fényképekig minden értékünk és emlékünk odaveszett.

A nagypapám bűne: arisztokrata és földbirtokos – ez szerepel az állami hatósági papírokban. Az országot irányító kommunista vezetők szemében minden olyan társadalmi réteg veszélyt jelentett, amelynek tagjai nem fogadták el a kommunizmus kizárólagosságát, hiszen így akadályt képeztek vagy képezhettek az új rendszer megvalósításában. A család évekig egy pincében, trágyával felkent szobában élt; nagymamám gyomorrákos lett, hamar eltávozott.

A nagypapám egyszer visszament a korábbi birtokára: azt gondolta, néhány szerszámot talán joga van magával vinni. Nem volt, börtönbe zárták érte. Ennyit sikerült kihúznom az apukámból.

– Nem beszélt szívesen a család múltjáról?

– Édesapám 2003-ban úgy ment el a földi életből, hogy szinte titkolta a származását. Nem szégyellte, hanem a hallgatásával védte a családját. Azért sem erőltettem a beszélgetést, mert éreztem a dühét, haragját. Szomorú, zárkózott, kemény ember volt, aki az emlékek elől a munkába menekült. A Balatonnál élt, vendéglátózott, az utolsó napjáig rengeteget dolgozott kocsmárosként.

Az egyik ivóját Neptunnak hívták – ott lehetett kapni a legendás Neptun-szeletet az utánozhatatlan töpörtyűkrémmel –, a másik a Fatehén. Minden ünnepkor nyitva tartott, és azokat is szívesen fogadta, akiknek nem volt pénzük. A tó körül mindenki ismerte és szerette Széchenyi Elemért; ha Zánkán, Sze­pezden, Köveskálon megemlítem a nevét, az emberek ma is azonnal hosszan mesélni kezdenek róla. A korai halála – 64 éves korában egyszer csak elaludt – elindított bennem valamit: egyre többet gondolkoztam azon, hogy valójában mit jelent számomra és a külvilág számára a Széchenyi nemzetség részeként élni ebben az országban.

– Mire jutott?

– A felmenőim szomorúsága nem része az én mindennapjaimnak. Engem a családom történelmi sérelmei arra ösztönöznek, hogy azon munkálkodjam, soha többé ne fordulhasson elő hasonló igazságtalanság. A címeket elvehetik, de ami igazán nemesi, bennünk él. Igaz, hiába történt rendszerváltás, a 70-80 éves rokonaim szemében évtizedek múltán is, még mindig látok rettegést a származásuk miatt.

Én teljesen tudatosan jutottam el odáig, hogy a nevem miatt ne féljek, sőt a zseniális elődeimhez méltó módon merjek tenni a magyar társadalomért, a közösségekért. A négy gyermekem pedig már büszkén, félelem nélkül viseli a Széchenyi nevet. Igaz, amikor évekkel ezelőtt a Történelmi Levéltárban kikértük a kiadható dokumentumokat a családunkról, a megfigyelési jelentések láttán az ő arcukon is láttam a megdöbbenést.

Együtt olvastuk el például a nagyapám leveleit: gróf Széchenyi Pál Imre, akinek családja kimagasló gazdasági, szellemi örökséget hagyott erre az országra, beteg feleségére és a kilencéves fiára, azaz édesapámra tekintettel könyörög méltányosabb bánásmódért…

– Sosem fordult meg a felmenői fejében, hogy elmenjenek innen?

– Többen elmenekültek az országból, de a Pál-ág zömében maradt. Az édesapám ugyan megpróbálta, de visszafordult, nem tudta megtenni. Én sem. Anyai nagypapám Németországban élt; fél évet bírtam kint, aztán hazajöttem. Széchenyi Zsigmond azt mondta: Zsigaként elmehetnék, de Széchenyiként kötelességem maradni.

A teljes cikket elolvashatja itt!

Comments are closed.

Friss hírek

  • Színházi programok is lesznek az idén meghirdetett Széchenyi-évben
  • A Széchenyi-év programsorozata ünnepélyesen 2021. január 15-én kezdődik el
  • Széchenyi-évet hirdet a Széchenyi-család
  • Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk!
  • Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és török főúr
  • 275 éve született a felvidéki gyökerű Benyák Bernát piarista tanár, a magyar nyelv sokoldalú művelője
  • Hajnal-táj: Magyar mozzarella az olasz pizzára! (a Kossuth Rádió riportja)
  • Olasz-magyar agrár-élelmiszeripari rendezvényeket szervezett a Gróf Széchenyi Család Alapítvány digitális formában
  • Kabdebó Lóránt: Miről is beszél nekem ma Trianon?
  • A nap fénye és melege

Navigáció

  • Stádium díj jelöltek 2020
  • Tudomány
  • Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium
  • Sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium
  • Művészet
  • Sárospataki Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola
  • Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskola
  • Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium és Technikum
  • Közélet
  • Pécsi SZC Zsolnay Vilmos Szakgimnáziuma és Szakközépiskola
  • Álmos Vezér Gimnázium és Ált. Isk.
  • Szent István Gimnázium
  • Budapest
  • Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola
  • P. J. Šafárik Gimnázium Rozsnyó
  • Teleki Blanka Gimnázium
  • Gazdaság
  • Híreink
  • Az Év Széchenyi Vállakozása
  • Otthon és építészet
  • Események
  • Gasztronómia
  • Magyar történelem
  • Nemesi családok
  • Kultúra
  • Film
  • Jeles évfordulóink
  • Színház
  • Történelem
  • Széchenyi-év
  • Stádium Díj
  • Stádium Magazin
  • Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj
  • Szabad Akadémia
  • Széchenyi Meetup
  • Pályázatok
  • Hírek
  • Sajtó
  • Széchenyi István Történelmi Vándorszínház
  • Galéria
  • Múlt

Archívum

  • 2021 január
  • 2020 december
  • 2020 november
  • 2020 szeptember
  • 2020 augusztus
  • 2020 július
  • 2020 június
  • 2020 május
  • 2020 április
  • 2020 február
  • 2020 január
  • 2019 november
  • 2019 október
  • 2019 szeptember
  • 2019 június
  • 2019 május
  • 2019 április
  • 2019 március
  • 2019 február
  • 2019 január
  • 2018 december
  • 2018 november
  • 2018 október
  • 2018 szeptember
  • 2018 július
  • 2018 június
  • 2018 május
  • 2018 április
  • 2016 július
  • 2015 július

Gróf Széchenyi Család Alapítvány

Civil közhasznú szervezet
Adószám:18599237-1-42

Kapcsolat

+36 30 566 6593
info@szechenyicsalad.hu

Navigáció

  • Történelmi Magyar Családok Emléknapja
  • Adományozás
  • BIBLIAPARK Magyarországon
  • Adatvédelmi nyilatkozat
  • Kapcsolat

Navigáció

  • Széchenyi Meetup
  • Szabad Akadémia
  • Az Év Széchenyi Vállalkozása Díj
  • Stádium Díj

Támogatás

Amennyiben szeretné támogatni a Gróf Széchenyi család Alapítvány működését, akkor azt itt megteheti!

 

Arculattervező.com © 2020