Széchenyi Ödön gróf a „legnagyobb magyarnak", gróf Széchenyi Istvánnak másodszülött fia 1839. december 14-én, Pozsonyban született.
Gróf Széchenyi Ödön
Gróf Széchenyi Ödön pasa mint a török hadsereg tábornoka a török tűzoltóság főparancsnoka karddal 1897-ben
Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe, s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt. Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. És az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot.
Széchenyi hamar rájött, hogy önkéntes tűzoltókkal nem lehet ellátni a tűzoltói szolgálatot, ezért indítványozta a fizetett tűzoltóság létrehozását is. Így 1870. február 1-jén, pár nap különbséggel létrejött az első magyar Önkéntes Tűzoltóság és 12 fizetett tűzoltóval a Hivatásos Tűzoltóság. Mindkét szervezetnek gróf Széchenyi Ödön lett a főparancsnoka. 1870. december 5-én pedig megvalósult a tűzoltók álma: a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség „17 egylet részvevése mellett", s kimondták, hogy „az üdvös eszme terjesztése s a nemes ügy hatásosabb előmozdítása, valamint a tűzoltók összességének képviselete céljából országos szervezkedésre szükség van". Elnökké Széchenyit választották, akinek 1874-ben Konstantinápolyba történt távozása nagy törést okozott a Szövetség munkájában.
Bátyja, gróf Széchenyi Béla, unokája gróf Széchenyi Géza, aki 1946. december 10-én született, a Széchenyi nemzetség képviselője (senior) és a Gróf Széchenyi Család Alapítvány egyik alapító tagja. A történelem közelsége megható.
Fotó: Gróf Széchenyi Márk https://www.szechenyifoto.hu/
Gróf Széchenyi Géza és lánya Gróf Széchenyi Lili
Széchenyi Ödön 1860-ban került Pestre, közlekedési szakemberként, a két évvel későbbi londoni világkiállítás azonban olyan nagy befolyást gyakorolt rá, hogy a katasztrófavédelem felé fordult, és 1863-ban a londoni Fire Brigade mintájára létrehozta a pesti önkéntes tűzoltóságot. Áldozatos munkájának volt köszönhető, hogy 1870-ben ez a szervezet már hivatásos tűzoltókból állt, fizetéssel és profikhoz illő fegyelemmel. Nem véletlen, hogy három évvel később Abdul-Aziz török szultán (ur. 1861-1876) számos jelentkező közül Széchenyit találta a legalkalmasabbnak az isztambuli tűzoltóság megszervezésére. Munkája révén a gróf Isztambulban ragadt, itt telepedett le családjával, a török hadsereg egyik legbefolyásosabb tábornoka lett, elnyerve a pasai méltóságot.
Széchenyi Ödönt elsősorban a magyar és török tűzoltóság alapítójaként tartjuk számon, pedig ezen kívül számos területen alkotott maradandót: Közlekedési szakemberként elsők között szorgalmazta egy Fekete-tengertől az Atlanti-óceánig tartó vízi útvonal kiépítését, amit úgy propagált, hogy az 1867-es párizsi világkiállításra a folyókon hajózva jutott el, ezért III. Napóleon francia császár Becsületrenddel jutalmazta. Széchenyi volt a Budavári Sikló és a Fogaskerekű Vasút építésének egyik kezdeményezője (Isztambulban is építtetett siklót), a Budapesti Hajósegylet, a Kereskedelmi és Iparegylet, a Budai Népszínház és még számos gazdasági és kulturális intézmény alapítója, részvényese vagy adományozója. Tervei voltak a Gellért-hegy rendezésére, de felmerült olyan ötlete is, hogy Budapestet gőzkocsikkal és magántávírókkal lássa el. Széchenyit nem csak „tűzpasaként”, hanem modern ötletei miatt is elismerés övezte egész Európában, két ország is sajátjaként tekint a „legnagyobb magyar” hasonló nagyságokba emelkedő fiára.
Isztambul európai oldalán, a belvároshoz közeli Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik. Emlékét ma is ápolják.
1922. március 24-én hunyt el Isztambulban, nyolcvankét éves korában. Temetése a szultán képviselőinek részvételével török-magyar temetés, valamint katonai és tűzoltó megemlékezés is volt egyben a császári pasa és magyar gróf végrendelete szerint. Isztambul európai oldalán, a belvároshoz közeli Feriköy keresztény temető római-katolikus szektorában nyugszik. Emlékét ma is ápolják.
A Széchenyi család magazinja:
https://stadiummagazin.hu/
https://szechenyicsalad.hu/
