Az előadás 3 egymásra épülő részből áll.

Kr. u. VI. század közel keleti helyzetéről, az ott funkcionáló különböző vallásirányzatokról, beleértve a mazdaizmust, judaizmust, kereszténységet és annak akkor legelterjedtebb három változatát, kopt katolikus, ariánus irányzatokat. 570 a dél arábiai korais törzs egyik kereskedő családjában megszületik Mohamed. A 6 évesen árván maradt kisfiút nagybátyja neveli és viszi magával karaván útjaira. Mohamed ezen keresztül ismerkedik meg a judaizmussal és az akkor Észak Afrikát megszállva tartó vandálok aránus kereszténységével, mely sok elemet tartalmaz az ősgermán mitológiából.

Az utazások során megszerzett ismereteiből szintetizálja Mohamed később, az arab mentalitásnak leginkább megfelelő vallást az Iszlámot. (tökéletes békét jelent magyarul)

Mohamed életútja egyben a vallás kialakulásának története is. 632-ben bekövetkezett halála után „egyházszakadás” történik. Mohamed követői a síták, míg kiváló hadvezére Omar ideológiai irányzatát vallók a szuniták. Időközben 8 felekezet alakul ki, a legfundamentalistább a Wahabitizmus. Az igaz hitet fegyverrel is terjeszteni kell. Albasszidák – Omajádák harca, bagdadi mészárlás, iszlám uralom délnyugat Európában 711-1492, iszlám uralom délkelet Európában 1453-1920.

A köztes időszakok tudományos és kulturális eredményei Avicena  (Ibn Sina) Uluqbek, Firdauszi, Averon   (Ibn Rosd). XXI. századi politikai iszlám a túlnépesedés tükrében.

Európa és az iszlám között létrejöhet az integráció?

Eddig még nem jött létre sehol. Az iszlámban a nők, Éva bűne miatt kárhozatra ítélt másodrangú lények, személyi tulajdont képeznek, eladhatók, megvehetők, jogaik korlátozottak, feladatuk a férfiak kiszolgálása illetve a faj fenntartásnak kötelessége.

A XX. század embere  liberális gondolkodásával ez épp úgy nem egyeztethető össze, mint a kereszténység erkölcsi, etikai normáival és ez csak egy ok a legnyomósabbak közül.

Szakmai munkája során az Afgán határtól Észak Afrikán át az egyenlítőig ismerte meg ezt világot az előadó.

„Bánki Donát a legnagyobbak közül való volt: a Siemensek, a Carnot-k, a Poncelet-k, a Grashof-ok fajtájából. Nevét ismerik és tisztelettel említik az összes művelt nemzetek gépészmérnökei ...” – emlékezett róla nekrológjában az egyik professzortárs. 

A páratlan tehetséggel megáldott Bánki Donát 160 évvel ezelőtt egy kis bakonyi falucskában született, és innen indulva jutott el a világhírnévig. Egyszerre volt mérnök, tudós és egyetemi tanár, és mindhárom területen maradandót alkotott. Hazája érdekében végzett mérnöki-, tanári- és tudományos tevékenysége nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erős gazdasággal, magasan képzett szakemberek sokaságával rendelkező ország képes volt kiheverni a trianoni döntés hatásait.

Az előadás a példamutató életet élő, kiemelkedő szakmai és tudományos eredményeket felmutató, mindvégig hazáját szolgáló Bánki Donát életét és munkásságát próbálja bemutatni.

Szükségünk van-e a digitális böjtre?

Komoly változásokat hoz életünkben a digitalizáció, de sokan nem is vesszük észre, hogy milyen erővel életünkre környezetünkre. 

A digitális kultúra fejlesztésének részévé kell tennünk, a digitális eszközhasználat mérését és kontrollját.