Előadó : dr. Messik Miklós jogász, okleveles műemlékvédő, újságíró, a MEVE elnöke
Széchenyi István előadássorozat 4. előadása
Az előadás címe : A birodalom kritikusa. 1848, Pest-Buda-Győr-Döbling
A magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika, a kultúra és a sport terén végrehajtott reformjai már életében felemelték hazáját. Szellemi öröksége hungarikum, hiszen „olyan érzelmi energiákat is megmozgat, amelyek újabb értékek létrehozására motiválnak bennünket”
Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, ez az ő gondolkodását is formálta. „A 18. század második felében a birodalom az új világ új kihívásaival állt szemben: a nagy földrajzi felfedezések, a gyarmatbirodalmak felemelkedése és a piacgazdaság kialakulásának kora ez, amikor az emberek közötti érintkezés felerősödik.”
A Habsburgok nemcsak a magyar történelmet, hanem a kontinens egészének történelmét évszázadokon át meghatározó szereplők voltak. Már a gróf édesapját, a még ifjú Széchényi Ferencet megragadta a II. József uralkodó által képviselt emberbarát morális elköteleződés. „Széchényiék ezt tisztelték benne, de megszólalt bennük a hazafi is a kalapos királlyal szemben. A rendi alkotmánnyal szembeni támadása túl erős lépés volt, azzal Széchényi Ferenc már nem vállalt közösséget.”
Széchenyi fontosnak tartotta a magyar nyelv ápolását és egy Tudós Társaság létrehozását is.
Megrendítő a báró Adolf Thierry rendőrminiszterhez írt levele, melyet Széchenyi már a döblingi szanatóriumból, későbbi halálának színhelyéről írt 1860-ban. Ebben szerepel kérése: „feleségemet házkutatással ne zargassák”. Halálának körülményeiről egyébként naplója is sokat elárul, melyben azt írta: „nem tudom megmenteni magam”. A család a mai napig azon az állásponton van, hogy gyilkosság áldozata lett, annál is inkább, mert halálakor már hosszabb ideje szenvedett sokízületi gyulladásoktól, köszvénytől. A kreált öngyilkosság végrehajtására fizikailag is képtelen lett volna. Elveitől a zaklatásokkal és házkutatásokkal sem tudták eltántorítani. Életművének, személyének hiteltelenítésére ez az egyetlen út volt járható, a Birodalmat minden szinten behálózó és besúgórendszert működtető hatalomnak.
Gróf Széchenyi István négy évtizednyi aktív közszolgálat és tizenegy szanatóriumban töltött év után hunyt el.
