Széchenyi Márk I. Parlamenti beszéde

             Tisztelt Ház, tisztelt elöljárók, külön tisztelettel üdvözlöm a vendégeinket, jelenlévőket!

Széchenyi Márk vagyok, egyenesági utóda Gróf Széchényi Ferencnek, aki a Magyar Nemzeti Múzeum egyik alapítója. Először nyílik alkalmam arra, hogy e nemes falak között szólhatok önökhöz.

Családunk nemesi rangot 1508-ban honvédő, katonai teljesítménye végett kapott, de gyökereinket egészen a honalapításig vezethetjük vissza. Családunknak nagyon fontos a hazaszeretet, ez megjelenik a dinasztiák minden egyes korszakában, akik az ország fejlődéséért, előmeneteléért, ha kellett a vérüket, életüket adták. Generációról-generációra adtak iskolapéldát arról, hogy nemzetüket szolgálják, építsék országukat és lehetőségeik széles tárházát fordítsák a közjóra.

Szeretném kiemelni, hogy Széchenyi István görög barátja, Báró hodosi és kizdiai Sina György Simon, (bankár, nagybirtokos, filantróp és mecénás, az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja, az Athéni Nemzeti Obszervatórium megalapítója és a Lánchíd építésének legfontosabb finanszírozója), halála után fia, Sina Simon voltak, akik szinte minden ötletét támogatták a Grófnak! Többek között a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb magánadománya is az ő nevéhez fűződik.

Hasonló nemzetépítő identitása sok nemes családnak volt, ilyenek voltak, csakhogy néhány példát említsek: a Zrínyiek, Zichyek, Bethlen család, Batthyány leszármazottak, Rákóczi és hívei vagy akár a múlt századból néhány példát kiragadva az Andrássyak, vagy éppen gróf Tisza István.

Ennek fényében szeretnék néhány gondolatot megosztani önökkel.

Úgy vélem minden igaz magyar nemesi családnak mozgatórugója a mérhetetlen hazaszeretet volt!

 Mit is jelentett igazából a hazaszeretet ezen nemesi generációk számára? Erre a választ ezektől a magyar nemes családoktól kaphatjuk meg.

Hiszen ők voltak azok, akik évszázadokon át a magyarságot elpusztítandó események közepette is igaz Isten hittel mentették meg az országot a jelen kor utódai számára. Említhetném nemzeti tragédiáink sorait (tatárjárás, török uralom, szabadságharcaink, világháborúk, Trianon) az ezekből való talpra állítása az országnak, a nemesség kiváló vezetői nélkül szinte lehetetlen lett volna, innen is hálával gondolok elődeinkre, nagyjainkra.

Ahogy Hunyadi Jánosban tisztelhetjük a nagy honvédőt, ő is egyike azoknak, aki nélkül ma nem ülhetnénk itt, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy ma is rá emlékeznek, és konganak érte délben a harangok. De ez a hazaszeretet nyilvánult meg Hunyadi János fiában, utolsó szakrális királyunk, Mátyás király uralkodása alatt. Uralkodásának tiszteletére ebben az évben Mátyás király évet ünnepelhetünk. Neki köszönhetjük a Szent Koronánk hazajövetelét, világhírű reneszánsz építészetünket, egyetemeinket!

Különösen kiemelném a pálos rend iránti elkötelezettségét, az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend széleskörű elterjesztését.

Nagy büszkeség családunk számára, hogy egyik kedves ősünk Széchenyi Pál Kalocsai Érsek is, eme pálos rend magasrangú tagja volt. A pálosokról, mint tudjuk, magas rangú nemesek utódjainak tanítómesterei voltak. Szeretnék egy hozzá kapcsolódó személyes élményemről is beszélni, ott lehettem és közreműködhettem Széchenyi Pál Kalocsai Érsek exhumálásánál. Mély és megható érzést indított el bennem és a családomban, amit itt nehéz szavakba foglalni.

Családi örökségünk védelmében, hazánk szeretete iránti elkötelezettségünk áll.

Ezt a szellemi örökséget tartjuk mi Széchenyiek a legfontosabbnak, hogy ezt átörökítsük nem csak az utódaink számára, hanem a nemzetünk számára is.

Ezért hoztuk létre a Gróf Széchenyi Család Alapítványt, Széchenyi Szabad Akadémiát, a Magyar Történelmi Családok Emléknapját, Széchenyi tábort az ifjú generáció részére, Az Év Széchenyi Vállalkozása pályázatot, amivel jó példákat tudunk mutatni a magyar vállalkozásoknak.

Díjakat hoztunk létre, egyebek mellett a Stádium-díjat, hogy a magyar kulturális élet területéről a fiatal generációk is dönthessenek jövőképükről.

A Széchenyi család alap gondolatának tartja, hogy a név kötelez ( „Noblesse oblige” ). Nevünk évszázadokról – évszázadokra, generációkról – generációkra örökített szellemi érték, ezért célul tűztük ki, hogy az 1926-os ma is hatályban lévő törvény cikkeje szerint, oltalom alatt álljon.

A Gróf Széchenyi Család Alapítvány 2015-óta a Széchenyi nevet, hivatalosan oltalom alá helyeztette!

Mindenki a nemzetgyarapodás oldalán állt, nem véletlen, hogy szépapámat Széchenyi Istvánt a legnagyobb magyarként tartja számon nemzetünk emlékezetének szeretete.

Gondolataim zárásaként, szeretnék idézni Gróf Széchenyi István imájából és elköszönni családunk jelmondatával:

„Minden Ható Isten!

Hallgasd meg minden órai imám!

Töltsd el szívemet angyali tiszta szeretettel hazám és honfitársaim iránt.

Si Deus pro nobis, quis contra nos?” – Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?