A KUDARC-HASZON SZÉCHENYI ISTVÁN ÉLETÉBEN

 

 

Elhangzott a „SZÉCHENYI A HÍDÉPÍTŐ” emlékülésen, a Magyar Tudományos Akadémia székháza Kistermében,  2017. május 20-án.

(Nyomdai és elektronikus eszközökkel csak a szerző írásos engedélyének birtoklása esetén másolható, sokszorosítható!) 

 

 

 

Tisztelt hallgatók, kedves vendégek!

 

„Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt; a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak közt alig marad egy perczünk a csendes boldog élvezetre.” állapította meg a „legnagyobb magyar”(1). Többnyire így történik velünk is: vágyaink, melyek beteljesülnek, terveink, melyek megvalósulnak, céljaink, melyeket elérünk, - vagy sem -  állandóan értékelésre, önvizsgálatra késztetnek. A tetteink és döntéseink következményeként megértett tanulságok, felismert sikerek és kudarcok tehetnek bölcsebbé, kitartóvá és alkotóvá, de kiábrándulttá, lemondóvá és haszontalanná is. Rajtunk múlik. Széchenyi István emberi nagysága, zsenialitása abban is rejlik, hogy hiányosságait, gyengeségeit, kudarcait rendkívül inspirált módon használta fel úgy önmaga, mint embertársai javára. Lássunk néhány példát a fentiek bizonyítására:

 

  1. A gyermek Széchenyi magyaros neveltetése érdekében apja magántanítót, Lunkányi Jánost rendelte az ifjú gróf mellé. Ám a magántanulói kiváltságok miatt néhány tapasztalattól megfosztatott:

 „Ha nyilvános tanodába járok, tanuló társaimmal contactusba jövök s ezek néha jól földhöz vágnak, sőt ütlegekkel is megtisztelnek, élhettem volna-e tovább... kéjábrándban?... pedig a legkisebb, legközömbösebbnek látszó eset is, mely az embert hiuságából, öntúlbecsüléséből kivetkőzteti, az embernek igazi kifejtésére, kitisztítására, felemelésére nézve csak üdvös lehet.”(2) Javára lett.

 

  1. 1820 telén az erős jégzajlás miatt nem vehetett részt apja temetésén, mivel nem tudott átkelni a Dunán. A gyász hatására az új év Január 4-én így írt naplójába: “Ma azt mondtam Brudernnak, hogy egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest közt híd épül, s hogy ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol.”(3) Annak ellenére, hogy Széchenyi nem avathatta fel a Lánchídat, és sohasem sétálhatott át azon, milliók és milliók csodálhatták, és használhatják ma is nemzetünk egyik szimbólumát.

 

  1. „Egy utazás az Egyesült Államokba – ha a női nemnek örökre búcsút akarok mondani – non plus ultrája vágyaimnak” (4) – írta naplójában. Álma érdekében tett lépései azonban sorra kudarcba fulladtak. „Beláttam, hogy vagy soha nem leszek több, mint kapitány, vagy soha életemben nem fogok eljutni Bostonba. Most választhatok-e?”(5) – kérdezi később. Még 1. Ferenc magyar királyt is felkereste ez ügyben, ám az Újvilágról szó sem eset. Végül – politikai ellenfelével, Kossuthtal ellentétben – nem láthatta meg Amerika földjét soha, de példaképéhez, Benjamin Franklinhez, az „első amerikai”-hoz hasonlóan ő a „legnagyobb magyar” lett.

 

  1. Kudarcba fulladt szerelmeinek története regényt kívánna. „Sorsom úgy akarja, - írja naplójában, - hogy ne házasodjam meg... Bensőmben nyugodtabb vagyok, mióta minden reményről lemondottam. Még boldog is lehetek, ha az életben többé soha semmi után nem vágyódom valami nagy epedéssel és szenvedélylyel!”(6) Ám egy új szenvedély Crescence felé terelte, akit 11 évi kitartó udvarlás után vehetett feleségül. „Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére, 24 szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékinek léptem föl a mágnástáblán, s 60 ezer forintot ajánlottam föl, hogy mire, azt igazán nem is tudom tisztán, de magyar nyelvészeti akadémia lett belőle.”(7) Megnyerte, megnyertük.

 

  1. A 10.000 forint kölcsönt igénylő gróf kudarcából gazdaságtörténeti, politikatörténeti alkotás született.Hitel” című munkáját „Honnunk szebb lelkű asszonyinak” ajánlotta, művével hidat építve nem csupán a társadalmi nemek, de társadalmi osztályok közötti szakadékok megszűntetése érdekében.

”Ezen hiányt látom minden fizikai természetlenség okának, mikor p.o. 100 ezer vagy több holdnyi föld birtokosa csak egy forintrúl se tud bizonyos hitelt adni, s pénzben szűkölködik... E dohos penészen épült régi pénzbeli szisztémánk nem hozta-e sok hazafi társunkat adósság dolgában többször immár oly keserves dilemmába, hogy szinte ostoba cselekvő s gazember közt alig lehetne harmadik rollát választania?”(8) Küzdelmeinek köszönhetően napjainkban „Széchenyi húsz-húsz” és nem „Csekonics-húsz-húsz” névvel lehet nemzetfejlesztési hitelre, támogatásra pályázni.

 

  1. Korszakalkotó művét a korabeli tudós, és birtokos társadalom szinte minden jelentős tagja véleményezte, kommentálta. Többek között Dessewffy József gróf „A Hitel czímű munka taglalatja” nevű értekezésében lényegében elutasította. Eme látszólagos kudarc eredményeként született 1831-ben Széchenyi válasza, a „Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba ’s előítélet eligazítására”, majd később a „Stádium”. Műveit Arany János „három égbe nyúló piramid”-nak nevezte.

 

  1. Az 1825-ös reformországgyűlés idején rokonával, Metternich kancellárral is konzultációt folytatott katonai karrierje ügyében. A herceg kérésére - politikai álláspontja kifejtése érdekében - elkészítette és átadta „Meine Berichte” című emlékiratát. Metternich nyíltan elutasította politikai nézeteit, és csaknem megfenyegette a grófot, figyelmeztetve a kockázatos jövőre, mely így sok veszélyt és kudarcot tartogathat. Valóban: számos kitüntetés, valamint 17 éves katonai szolgálat ellenére az őrnagyi kinevezés elmaradt. Válaszul 1826-ban, élete delén, 35 évesen - előléptetés híján - Széchényi kilépett a hadseregből. Nagyobb lett hazafiként, mint hadfiként. 

 

  1. Előzőekben említett országgyűlésen  Felsőbüki Nagy Pál heves beszédet intézett az elkorcsosodó, magyarul alig beszélő főurak ellen. Döbrentei Gábor feljegyzése alapján így hangzott a felelet: „Felszólalt gróf Széchenyi István: – Nekem itt szavam – mondá – nincs; az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejti, mely azzal segíti honosainknak magyarokká neveltetését: jószágaim egy esztendei jövedelmét feláldozom. Érett meggondolással teszem ezt – mondotta még – azért czélra vezettető felvigyázást kívánok, hogy a nemzetnek ajánlott summa haszontalanul el ne pazaroltassék.”(9) Eme „elkorcsosodott” főúrnak köszönhető leginkább a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása.                          

 

  1. Legendás a Kossuth Lajossal kialakult konfliktusa. Politikus társa radikális reformjaival Széchenyi ne tudott azonosulni, ellene a minisztertanácsban és a képviselőházban is felszólalt. Közlekedési miniszterként vívott - közel öt hónapig tartó harcuk – végül Széchenyi lemondásával végződött.

 

  1. 1848 Szeptember 5-én betegszabadságra indult Döblingenbe. Bár soha nem térhetett vissza szülőföldjére, folyamatos gyógyulása következtében egyre többen keresték fel a haza védelme és reformálása ügyében. Miután megismerte a „Rückblick”-et, és felismerte a Bach rendszer félelmetes és képmutató működését, a szerző nélkül megjelenő iratra hasonló anonim választ adott „Ein Blick” címmel. Megalapozott történeti kutatások alapján e kiadvány hatásának következménye lett a Széchenyinél 1860-ban tartott hatósági házkutatás, - illetve közvetett módon halála is, ugyanakkor ez az írás jelentősen hozzájárult egy magyarellenes önkényuralmi rendszer bukásához.

 

 Összegzés: Általunk kudarcnak vélt, mások által is sikertelennek gondolt életeseményeink tapasztalataiból hidakat építhetünk elérhetetlennek látszó új távlatok, értékek, sikerek felé. Mi szükséges mindehhez? Széchenyi példája alapján: szilárd identitás- és küldetéstudat, rendíthetetlen elszántság, eredeti kreativitás, és meggyőződéses keresztyén, krisztusi Isten-hit. Fentieket erősítse bennünk befejezésül a gróf feljegyzett fohászának néhány sora:

 

„Aczélozd meg bennem a gondolkozás! erőt, hogy habár még a földi léthez vagyok kötve, lelkileg halott ne lehessek s tiszta képzelettel emelkedve föl Hozzád, a te jóságodat és nagyságodat megismerhessem és földi pályám czélját is felfoghassam. Szabadítsd meg lelkemet az előítéletektől s töltsd meg szívemet véghetetlen béketűréssel és szeretettel az egész emberi nem iránt. Vess fátyolt elmúlt életemre s engedd meg, hogy tapasztalataimból, élményeimből, hibáimból s vétkeimből az, ami legüdvösb lesz, háramolhassék reám s végre oly utakon, melyeket te vélsz legjobbaknak, vezess el engem hozzájuk...”(10)

 

Tisza Attila

okleveles teológus, okleveles szociálpolitikus

 

IRODALMI VONATKOZÁSOK:

 

 (1) Zichy Antal, Gróf Széchenyi István életrajza 1791-1860 I. kötet 1791-1844 Budapest, Franklin-   

       Társulat Könyvnyomdája 1896

(2) Széchenyi István, Önismeret (Döblingi kézirataiból) Budapest, 1875, Athenaeum

(3) Széchenyi István, Napló 1849, Gondolat Kiadó 1978, 140. old.

(4) Széchenyi István, Napló, Gondolat Kiadó 1978, 118. old.

(5) Széchenyi István, Napló, Gondolat Kiadó 1978, 238. old.

(6) Zichy Antal, Gróf Széchenyi István életrajza (1791-1860) I. kötet 1791-1844 Budapest, Franklin-    

      Társulat Könyvnyomdája 1896

(7) Széchenyi István, Napló, 1849

(8) Széchenyi István,  Hitel, Trattner : Károlyi, Pest. 1830

(9) Zichy Antal, Gróf Széchenyi István életrajza (1791-1860) I. kötet 1791-1844 Budapest, Franklin-  

      Társulat Könyvnyomdája 1896

(10) Prohászka Ottokár, Gróf Széchenyi István vallásossága, 6. oldal, www.mtdaportal.extra.hu/ADAT-  

      TAR/cikktar/p_cikk/prohaszka_ottokar_grof_szechenyi_istvan_vallasossaga.pdf