Bemutatkozás

Rólunk

Az alapítványról
 
A Gróf Széchenyi Elemér Sárvár-Felsővidék Alapítvány, hivatalos rövidített nevén a : Gróf Széchenyi Család Alapítvány tagjai a Magyar Nemzeti Múzeumot alapító Széchényi Ferenc gróf leszármazottai, Pál ági és a Legnagyobb Magyar – Gróf Széchenyi István – vér szerinti utódai 2013-ban, közhasznúvá 2016 évtől váltunk.
Ennek tudatában szeretnénk a családi alapítványt magasba emelni, és tovább képviselni azt a szellemiséget, melyet a Széchényi/Széchenyi család képviselt évszázadokon át Magyarországon.
Szeretnénk megőrizni, továbbvinni azokat a reformokat és azt az eszmeiséget, valamint a nemzeti kulturális örökségünket, mely olyan értékrendet képvisel, mely méltó a Legnagyobb Magyar, Gróf Széchenyi István névhez.
Miként ezt ő megfogalmazta: 
"Mióta élek, kimondhatatlan vágy él lelkemben. Magyarország kifejtése, a  magyar  nemzet  feldicsőítése  él  minden  csepp  véremben."
A család  – szellemiségének megfelelően – a 21. században is reformok születését segíti.
A Széchenyi család egész története folyamán fáradozott azon, hogy a magyar nemzet mind gazdaságilag, mind kulturális téren erős legyen. Ez a célkitűzés magyar sikerek sorozatát feltételezi. A Gróf Széchenyi Család Alapítvány ezért minden olyan tiszta szándékú vállalkozás mellé áll – illetve ilyeneket maga is kezdeményez –, amely a haza felemelkedését szolgálja.
 
A legnagyobb Magyar
 
„...ama férfiúnál, kinél századokon ható eredményekben sem nem többet a nemzet újjonszületésén sikeresben munkást, egyszóval kinél nagyobb magyart nemzetem évkönyveimben nem ismerek s kinek nevét a Széchenyi István nevet csak buzgó hálával és hű lelkesedéssel emlegetendi minden magyar, amíg lesz magyar...”
Kossuth Lajos
 
Széchenyiekről
 
A Széchényi család Magyarország egyik legnevesebb családja. Kiemelkedő szerepet játszottak Magyarország újkori történelmében és fejlődésében. A család hírnevét és vagyonát a 17. században tevékenykedő két érsek, György és Pál alapozták meg. Az önzetlen és feltétel nélküli hazaszeretet, az ország felemelkedését célzó tenni akarás, hasznos, újító szándékok sorozata, ugyanakkor a tradíciók tiszteletben tartása, a keresztény eszmeiség, szellemiség megélése, egyszóval minden nemes jellemvonás, ami a Széchenyiek számára oly fontos volt évszázadokon keresztül, talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy gróf Széchenyi Istvánban teljesedett ki. 
 
A legismertebb reformer
 
Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” érdemei vitathatatlanok a mai napig. Korszakalkotó módon befolyásolta a 19. századi Magyarország modernizálását, mind gazdasági, mind kulturális, mind tudományos téren. Széles látóköre, pontos felismerései és a nemzet iránti elkötelezettsége tették lehetővé azon fejlesztések, új szabályozások, intézményrendszerek kialakításának sorát, amelyek nélkül Magyarország leszakadt volna az európai államok gazdasági és kulturális „versenyében”. Széchenyi reformjai egy célt szolgáltak: Magyarország fennmaradását, büszke, erős nemzet megújulását és kiépítését. Széchenyi Istvánnak köszönheti a nemzet a lóverseny meghonosítását, amely számára nem úri passzióként szolgált. A Gróf a lóversenyben erős nemzetgazdasági potenciát látott benne, melynek alapja a modernizált lótenyésztés megerősítése volt. 
 
A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása (1825) minden bizonnyal évtizedeket váratott volna még magára Széchenyi István önzetlen felajánlása nélkül. Az 1825-ös év nemcsak az Akadémia megalapítását tette lehetővé Széchenyi számára, hanem a Nemzeti Kaszinó létrejöttét is megalapozta, amely intézet a társadalmi, gazdasági és politikai nézetek, fejlesztések megvitatására szolgált. Nemzetgazdasági, nemzetstratégiai, kulturális elképzeléseit, pontos megfogalmazásait több kötetben is közreadta (összesen 26 kötetet jegyez), amelyek közül talán a legismertebbek a "Hitel", a "Világ", a "Lovakrul", és a "Stadium". 
 
Politikai szerepvállalás a modernizálás szolgálatában
 
Széchenyi politikai szerepvállalása sohasem volt öncélú, ahogyan őseié sem. Befolyását olyan nemes céloknak a szolgálatába állította, amelyek a mai napig hatással vannak Magyarország gazdaságára. Nem szabad megfeledkezni a Duna-Tisza szabályozásáról, vagy a Budát Pesttel összekötő Lánchíd megalkotásáról, a dunai gőzhajózás felkarolása, valamint a balatoni gőzhajózás elindítása is hozzá köthető. A hatékony állattenyésztés mindig a szívügye volt, amelyért hatékonyan maga is hatékonyan szállt síkra. A magyar nemzeti kincsünk, az anyanyelvünk ápolásán túl, szenvedélyesen érvelt a magyar nyelv, mint hivatalos és hivatali nyelv használatáért. 
 
Olvastunk az idők jeleiből
 
Széchenyi István működésének fundamentuma a családi, és különösen az atyai hagyaték volt. Sokan, sokféleképpen feldolgozták életét és munkásságát, de az ősei szellemi hagyatékáról (ha csak a két érsekre gondolunk) már jóval kevesebbet tudunk. A Pál érsek pályákáról, vizsgálat által feltárt tények is ezt bizonyították. A kérdés tehát jogosan merül fel: hogyan lehetne megérteni a legnagyobb magyar rendkívüli tetteinek motivációit, elkötelezettségét, ha nem ismerjük teljesen azt az alapot, amire támaszkodott, építkezett? A család tetteinek, lelkiségének ismerete követendő példaként szolgálhat nemcsak a szakemberek, hanem mindannyiunk számára. Mi, mai Széchenyiek, úgy látjuk, hogy a kívánt idő elérkezett, hogy modern eszközökkel kövessük a „legnagyobb magyar” példáját: tettekkel erősítsük hazánkat.
 
Ezért hoztuk létre a Gróf Széchenyi Család Alapítványt, mellyel új reformtörténeteket szeretnénk írni a család évkönyveibe.